|
 |
|
|
... Megszületett Janis Joplin, fehér bőrű bluesnekesnő. Híressé vált jelmondata volt: "élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon".
1878 (129 éve történt)
Meghalt Szigligeti Ede (eredeti nevén Szathmáry József) drámaíró, fordító, szakíró, a magyar népszínmű műfajának megteremtője, színész, színházi rendező.
1931 (76 éve történt)... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Ivanov (Babakina)
R: Zsámbéki Gábor
(1977)
Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (Ida)
R: Ascher Tamás
(1977)
Szigligeti Ede: Liliomfi (Camilla)
R: Horváth Jenő
(1978)
Jacobi Viktor: Sybill (Charlotte)
R: Ascher Tamás
(1978)
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3*
Shion 1
A mai kérdés:
Jókai egyik drámájából írt librettót Szigligeti Ede, Erkel Ferenc számára. Az opera Erkel Ferenc és fia közös munkája. Melyik ez az opera?
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... 1911-től 1914-ig végzi, többek közt Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványaként. Az első világháborút megelőző hetekben tartja a Színművészeti Akadémia a vizsgaelőadását, akkor Szigligeti Ede "Nőuralom" című vígjátékában, amelyben - ahogy a korabeli kritika emlegeti - "egy karcsú, fekete leányka" lép fel először és kelt feltűnést, akit Beyer Gizellának hívnak. Bánki J... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... Tótékban.
Nagyvárad, 1907. okt.13. - Bp. 1986. máj.25.): színésznő.
1918-ban szerepelt először színpadon: kilenc évesen a liftes boyt játszotta a Nagyváradi Szigligeti Színházban a Sztambul rózsája című operettben.
Elvégezte Hetényi Elemérnek, a színház főrendezőjéne... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kuratórium választja ki.
A Színházi világnap (március 27.) alkalmával adják át. Évente egy személy kaphatja.
Díjazottak
2007 - Sebestyén Éva, a szolnoki Szigligeti Színház művésze
2006 - Turgonyi Pál, a budapesti József Attila színház művésze
2005 - Kenderesi Tibor, a budapesti Vígszínház művésze
2003 - Szi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... primadonnává érik és bécsi vendégjátéka révén az osztrák operettvilágban is elismerést vált ki. Nagyvárad és Debrecen közönségének kedvence lesz, a közben 19 évesen megözvegyülő Blaháné. Szigligeti Ede, a pesti Nemzeti Színház igazgatója szerződést ajánl fel színházában.
Tulajdonképpen 1914-től visszavonultan él, nővérével, majdan Manci nevű kis unokájával. Egy végzete... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Erőltetett menet
Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép
Rideg Sándor: Indul a bakterház
Széchenyi István: A Magyar Akadémia körül
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Szigligeti Ede: Liliomfi
Tamási Áron: Szülőföldem
Tersánszky Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai
Tinódi Sebestyén összes költeménye
Vörösmarty Mihály: Remény s emlékezet
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Állítólag átkozni kell, rettenetes volt. Újabban, időnként mindent átkozni kell. Nekem pedig ott volt a hazám, Rákosfalván, Budapest nyugati csücskében, hol száz esztendővel ezelőtt Szigligeti Ede színműíró híresség járt ki Rákosfalvára mint nyári üdülőhelyre. Magam is a Szigligeti utca sarkán laktam. Az volt a hazám. Magyarország. Otthon voltam benne. Sehol azóta még annyira otth... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... második felében az 1988-ben megjelent szerzői lemezén dolgozott Zelki János költővel és a magyar popzene legnevesebb előadóival. 1987-ben az Arany János Gyermekszínházban bemutatott Szigligeti Ede: Liliomfi népszínművére írt musical-t Horváth Attila szövegével. A 80-as évek végétől a magyar népzene forrásaiból táplálkozó protestáns egyházi zene kutatásával foglalkozott, ennek a mu... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Ft
2008. április 20. 19:00.
Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek
A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház vendégjátéka
Liliomfi
Szigligeti Ede társadalmi vígjátéka. A klasszikus népszínmű az egyik legjobb határontúli magyar színház vendégjátékával.
Liliomfi: Rácz József
Szellemfi: Sőtér István
Sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... az általa alapított sári (ma Abasár, Heves m.) monostorban temették el. - Irod. Szabó Károly: Péter és Aba (Ért. a tört. tud. oszt. köréből. II. 3. sz. Pest, 1872). - Szi. Szigligeti Ede: Aba (szomorújáték, Pest, 1839); Tóth Kálmán: A harmadik magyar király (színmű, Pest, 1860); Dobsa Lajos: Aba Sámuel (dráma, Bp., 1895); Gabányi Árpád: Sámuel király (dráma, 1896).... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Imre (Tévedések vígjátéka)
Szász Károly (II. Richárd, VIII. Henrik, Antonius és Kleopátra, Macbeth, Othello, a velencei mór, Rómeó és Júlia, Téli rege, A vihar, Szonettek)
Szigligeti Ede (III. Richárd)
Vajda Endre (Titus Andronicus)
Várady Szabolcs (Téli rege)
Varró Dániel (Rómeó és Júlia)
Vas István (IV. Henrik, VI. Henrik I.rész, III. Richárd,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... tényleg azok. Szabadságot játszanak az önkényuralom korában, valódi szerepet a sematikus papírfigurák helyett, és mindnyájan lubickolnak benne. Az eredeti történetet is jól írta meg Szigligeti Ede, s a könnyű, biedermeier komédiát könnyű kézzel rendezte meg a fiatal Makk. Pedig két lábbal a földön jár, semmi kosztümös finomkodás. Van zsírjában sistergő hurka és kolbász, töltött ká... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szigligeti Ede
/ A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából /
Szigligeti Ede (Nagyvárad, 1814. március 8. - Budapest, 1878. január 19.) magyar színműíró.
Élete
Eredeti neve Szathmáry József volt, melyet 1834-ben változtatott meg, amikor tagja lett a budai színháznak. Családi neve, melyet 20 éves koráig viselt, Szathmáry Józ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... védelem.
Az Ede név egyik jeles magyar képviselője a neves színműíró Szigligeti Ede, eredeti nevén Szathmári József.
Edvárd királyt is jól ismerjük Arany János balladájából, A walesi bárdokból.
A név kialakulásában közrejátszhatott a m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Zsigmond író, Munkácsy Mihály festőművész, Nagy Imre politikus, Radnóti Miklós költő, Semmelweis Ignác orvos, Strobl Alajos építész, Szabó Dezső író, Szabó Lőrinc költő, Szerb Antal író, Szigligeti Ede író, Szilárd Leó fizikus, Táncsics Mihály politikus, Trefort Ágoston politikus, Vörösmarty Mihály költő, Wekerle Sándor háromszoros miniszterelnök, Xantus János természettudós, Ybl ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... gondos színészvezetés és a művészi tudatosság jellemezte. A klasszikus darabok címszerepeire neves vendégművészeket hívott meg. Krecsányi volt az első, aki magyar szerzők darabjaiból (Szigligeti Ede, Csíky Gergely) ciklust rendezett. Egy korabeli cikk a színház látogatottságáról is beszámol: ,,Egyedül Debrecen az, ahol a színészek folyton zsúfolt ház előtt játszottak tavaly é... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... gondolkodó. Egész munkásságát hűen jellemzi első, a Mi a tulajdon? című művének jellegzetes, híressé vált mondata: "A tulajdon lopás."
1878 (131 éve történt)
Meghalt Szigligeti Ede (eredeti nevén Szathmáry József) drámaíró, fordító, szakíró, a magyar népszínmű műfajának megteremtője, színész, színházi rendező.
1887 (122 éve történt)... |
|
|
|
|
|
